Komposztba Nem Kerülhet
Wednesday, 21 April 2021
- Komposzt: miből készüljön és mi ne legyen benne? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje
- 77 dolog otthon: mind mehetnek a komposztba - Spurman
95% ilyen). Miért nem szabad a zöld hulladékot elégetni? Az összegyűjtött avar kupacban élőlények pl. sünök is meghúzódhatnak. Az égetés során egészségre káros anyagok szabadulnak fel, mellyel környezetünket szennyezzük. Értékes ásványi anyagoktól fosztjuk meg a talajt. 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a kertben keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos! A bírság engedély nélkül történő égetés esetén min. 100. 000 Ft, de akár 500. 000 Ft-ig is terjedhet. A települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a kerti hulladék égetését. Támogató: Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja, 2016
Komposzt: miből készüljön és mi ne legyen benne? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje
10 dolog, amit tilos a komposztba dobni - Sokan nem tudják Némelyik csak lassítja a bomlást, de van, amelyik egyenesen mérgező. A komposztálás garantálja, hogy a kert talaja egész évben termékeny és tápanyagokban gazdag legyen, így nevelve egészséges növényeket. Azonban nagyon könnyen kerülhet észrevétlenül olyasmi a kupacba, ami az egész folyamatot tönkreteszi. A ház körül legalább ezer dolgot találsz, ami nyugodtan komposztálható. Minden mehet a leendő trágyához, ami természetes eredetű, nem kezelt és nem mesterséges: ételek, kerti szemét, papíráru. Azonban akad bőven olyasmi, amit jobb kihagyni a komposztból. Ne rakd a komposztba! Ezeknek egy része csak lelassítja a bomlás folyamatát, egy másik része viszont kifejezetten mérgező a kertedben fejlődő növények és a termőföldben élő organizmusok számára. Így ezeket nemcsak nem ajánlott, de kifejezetten tilos beletenni a komposztba. Mutatjuk, mi árthat a legtöbbet a talajnak. A képek forrása: Getty Images Hungary,
Mi mindkettőt csináljuk. Mondjam a jó hírt? Nem, nem azt, hogy a tavalyi komposztunk ragyogóan sikerült. Inkább azt, hogy a tavaly már művelt területünkre visszatértek a giliszták!!!! Két év kellett hozzá, hogy megjelenjenek az élet eme nyomai!! Az út amin járunk - ahogyan azt már sokszor mondtam- ennél bonyolultabb. A biodinamikus gazda ennél sokkal többet és sokkal magasabb színvonalon törődik a talajával, de ez a (közel) jövő zenéje... tavasszal már saját preparátumainkkal oltjuk a komposztot.
A komposztba szinte bármit belerakhatunk, és nagyszerű módja annak, hogy saját szerves trágyát készítsünk. A kertből származó hulladékkal, gyümölcsök és zöldségek maradványaival és szinten bármilyen szerves anyaggal feltölthetjük a komposztládánkat, amit egyébként a szemétbe tennénk. Vannak azonban olyan dolgok, amiknek a komposztálását mindenképpen el kell kerülnünk. Készítettünk egy listát arról a 13 dologról, amelyeket soha ne komposztáljunk. Miket ne rakjunk tehát a komposztba? 1. Szervetlen és nem biológiailag lebomló anyagok Műanyagot, üvegeket, alumíniumfóliát és fémeket soha ne dobjunk a komposztálóba, mert nem bomlanak le. A kezelt faanyagot szintén ne komposztáljuk, mert vegyszerrel kezelik, ami nem tesz jót a komposztnak. 2. Bevont vagy fényes nyomtatott papírok Ne komposztáljunk magazinokat, katalógusokat, régi névjegykártyákat vagy képeslapokat, valamint csomagolópapírt. Tele vannak olyan vegyi és mérgező anyagokkal, amelyek komolyan károsíthatják a növényeinket. Ugyanakkor az újságokat, és azokat a tankönyveket, amelyek oldalain kevesebb, vagy egyáltalán nincs tinta nyugodt szívvel belerakhatjuk a komposztunkba.
Hogyan komposztáljunk? A korszerű komposztérlelés eszköze az aprítógép, amely a szerves hulladékokat egy-két milliméteres darabkákra szabdalja, ezzel megnöveli azt a felületet, amelyen a korhadást előidéző mikroorganizmusok megtelepedhetnek. Számottevő előnye az aprításnak az is, hogy ezzel a komposzt alapanyag térfogata csökken. Ahol a kertben nem akad megfelelő hely a komposztkazal számára, ott érdemes komposzt érlelő ládát beszerezni. Ebben a korhadási folyamat gyorsan, egyenletesen és "intim körülmények között" zajlik le. A kazalba rétegezett vagy a komposztérlelőbe rakott anyagot két-háromhavonta át kell keverni, hogy minden rész elegendő levegőhöz jusson. Átrostálással elkülöníthetjük egymástól a már érett komposztot és a további, korhadást igénylő anyagokat. A folyamatot meggyorsíthatjuk nitrogén műtrágya bekeverésével. Száraz nyáron időnként ajánlatos a komposztot megöntözni. A komposztkazalra ültethetünk nagylevelű növényeket (tök, dinnye), sőt egynyári virágpalántákat is. A kazalba összerakott és gondosan kezelt komposzt egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyaggá válik, amely kiválóan alkalmas a kerti talaj termőképességének fenntartására, sőt fokozására is!
3. Beteg és fertőzött növények A kártevők által fertőzött beteg növények vagy növények maradványai szintén komposztálásra nem alkalmas elemek. 4. Péksütemények A sütemények és torták vonzzák a kártevőket, a rovarokat és az állatokat, ezért soha ne tegyük őket a komposzta. Ezzel szemben nyugodtan komposztálhatunk egy-egy szelet kenyérrel vagy tésztával, de ne felejtsük el, hogy abban az esetben, ha élelmiszer kerül a komposztba, azt mindenképpen temessük el mélyen, mert így nem vonzzák majd oda a nem kívánatos élőlényeket. A megfelelően elkészített komposzt 5. A húsevő állatok ürüléke A növényevő állatok, mint a csirke, kecske, tehén, ló és nyúl trágyája valóban hasznos a növények számára. Ezzel ellentétben a húsevő állatoké, mint a kutya, vagy a macska kórokozókat és parazitákat hordozhat, és fertőző betegségeket közvetíthet, ezért soha ne dobjuk őket a komposztládánkba. 6. Főzőolaj A főzőolaj lelassíthatja a komposztálási folyamatot és olyan illatot áraszt, amely az állatok és rovarok figyelmét felkeltheti, és odavonzza őket.
77 dolog otthon: mind mehetnek a komposztba - Spurman
). Ami semmiképpen nem kerülhet bele: - Penész (bomlás gátló) - Olajok (pl: sütőzsiradék, olívaolaj, stb. ) - Vegyi anyagok (attól függetlenül, hogy szervesek) Ez utóbbi megér egy misét. A Tesco-ban (vagy bárhol ahol nagyüzemi, un. konvencionális termelésből származó zöldséget-gyümölcsöt vagy tojást árulnak) kapható nyers termékek maradékai, NEM KERÜLHETNEK KOMPOSZTBA!! Az ipari, alma, paradicsom, a répa zöldje, stb. nem rohad meg, nem bomlik le, csak nagyon lassan és nehezen!! Azért, mert arra lett nemesítve, hogy bírja a hosszú utazást, raktározást. Értelemszerűen a komposztba sem fog lebomlani egykönnyen. A trópusi gyümölcsöket meg vegyszerekkel kezelik (pl: érlelésnél), így ezek az anyagok sem kerülhetnek a komposztba, mivel mérgezik majd a talajunkat, növényeinket. Amit belerakunk: saját növényi zöldek (fű, levelek, növényi szárak, stb. ), saját konyhai zöldhulladék (penész, vegyszer és olaj mentesen), állati hulladék (csapdából egér tetem, csirkebél, stb. ), állatok alól a trágyás szalma.
- Egységes érettségi feladatgyűjtemény - Matematika - Megoldások I. (könyv) - | Rukkola.hu
- Komposztba nem kerülhet
- Ficsor lászló hajdúböszörmény
- 13 dolog, amit soha ne rakj bele a komposztba | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar
Ha ez még nem lenne elég indok arra, hogy miért ne rakjunk főzőolajat a komposztba, jobb ha tudjuk, hogy képes megváltoztatni a komposzt nedvességtartalmát is, amivel könnyedén tönkretehetjük a készülő komposztunkat 7. Hústermékek A maradék húst és az állati zsírokat mindig hagyjuk ki a komposztból. Egyrészt azért, mert nagyon lassan bomlanak le, másrészt mert nagyon büdösek. Ezen kívül odavonzzák a kertünkbe a patkányokat, a macskákat, a kóbor kutyákat és a legyeket is. 8. Tejtermékek A tejtermékek, mint a tej, a sajt és a vaj komposztálást is kerüljük el, a rágcsálók és a kártevők ugyanis előszeretettel elfogyasztják őket, és megjelennek az illatukra. 9. Személyes higiéniai termékek Emberi vérrel vagy egyéb személyi higiéniai termékekkel szennyezett anyagok egészségi kockázatot jelenthetnek, ezért kerülni kell azokat (pl. egészségügyi törlőkendők, pelenkák). A helyesen összeállított komposzt 10. Fűrészpor A fűrészport ugyan komposztálhatjuk, de a kezelt fából készült fűrészpor használatát mindenképpen kerüljük el.
A kert földje, a termőtalaj, igen bonyolult összetételű képződmény, amelyben egymásra is ható fizikai, kémiai és biológiai folyamatok zajlanak. Eközben a növények sokféle, vízben oldott tápanyagot szívnak fel a földből és ezeket a növekedésükhöz, a termés, a mag, a gyümölcs kialakításához használják fel. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A titokzatos és minden hatásában még nem tisztázott kolloid nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni. Mit nevezünk a komposztálásnak? A humusz természetes körülmények között automatikusan képződik az erdőkben a lehullott lombból, a szántóföldeken a gyökér és szármaradványokból a réteken és a legelőkön a szerves anyagokból, de magunk is termelhetünk humuszt a kertben keletkezett szerves hulladékokból.