Régi Erzsébet Híd
Tuesday, 20 April 2021A híd 290 méteres nyílásán kívül mindkét oldalán 42-42 méteres rakparti áthidalások csatlakoztak. A hídpálya az egymástól 20 méteres távolságban elhelyezett két kettős láncra volt felfüggesztve. A hídpálya szélessége 18 méter volt, 11 méter széles kocsiúttal, és két egyenként 3, 5 méter széles gyalogjáróval. A kocsiút két szélén egy-egy villamosvasúti vágány volt elhelyezve. A híd tervezésekor a századforduló legkorszerűbb szerkezeteit alkalmazták, így újszerű volt a saruk, valamint a vasoszlopok és a merevítőtartó megoldása is. A pillér fölötti kapuzatok az alsó végeiken csuklós sarukra támaszkodtak, fent a lánc ugyancsak csuklósan csatlakozott, amely koncentrált erőátadást tett lehetővé. Ezt az ingaoszlopos megoldást, magyar mérnökök elgondolását, amely később függőhidak esetében általános gyakorlattá vált, ennél a hídnál alkalmazták a világon először (a jelenlegi hídszerkezet pilonjai is ingaoszlopok). A merevítőtartó volt egyúttal a szélrács, amely a láncokra ható szélerőt is felvette.
Régi zsolnay
A magasan kiemelkedő toronnyal, kétemeletesre tervezett új városháza munkálataihoz azonnal hozzáfogtak, hogy mielőbb készen legyen, mivel a hivatalokat különböző helyekre szórták szét. A városház lebontását 1842. április végén, az építést június közepén kezdették meg. Ősszel már olyan állapotban volt az épület, hogy az egyes hivatalok megkezdhették a beköltözködést, és 1844. augusztus végére készült el teljesen. A díszítőszobrok Bauer Mihály és Uhrl Ferenc alkotásai voltak. [2] Miután a hivatalok a részükre kijelölt helyiségeket elfoglalták, a tanács 1844. szeptember 11-én gyűlt össze először az új tanácsteremben, hogy hivatalosan is ismét megkezdje működését a városházában. Az épület azonban a gyorsan fejlődő város és adminisztrációja számára csakhamar ismét szűk lett, így 1862-ben megbízták a már öregedő Hild Józsefet, továbbá a bizottságot elnöklő Ságody Sándor alpolgármestert, Incze György városi mérnököt, valamint Perger Ignác, Staffenberger István és Sebastiány Frigyes tagokat, hogy dolgozzanak ki tervet és költségvetést még egy harmadik emelet, valamint a hozzá arányosan felmagasított torony megépítésére.
Mellőzését a minisztérium azzal indokolta, hogy Magyarországon nem gyártanak megfelelő minőségű kábelt. A minisztérium állásfoglalása annak idején élénk szakmai vitát váltott ki – főként német részről –, és ez a vita csak akkor csendesült le igazában, amikor az Erzsébet híd elkészült, és világszerte tetszést és elismerést aratott. A híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán. A kiviteli terveket a Kereskedelemügyi Minisztérium hídosztálya készítette Czekelius Aurél irányításával, a Kherndl Antal műegyetemi tanár által kidolgozott statikai számítási rendszer szerint. A láncokat, a sarukat, a lehorgonyzásokat Gállik István, a merevítőtartót és a pályaszerkezetet Beke József mérnökök tervezték. A híd esztétikai megjelenése Nagy Virgil építész munkáját dicséri. A híd rendszere merevített lánchíd, amelynél a híd egész önsúlyát a láncok hordták. A láncok síkjában a hídpálya két szélén elhelyezett rácsos vastartók (ún. merevítőtartók) csak a híd részleges megterhelésekor léptek működésbe, oly módon, hogy a láncnak a nem egyenletesen eloszló hatása alatt egyébként keletkező nagy alakváltozásait, az abból fakadó káros és veszélyes lengéseit megakadályozták.
Régi pesti városháza – Wikipédia
A mozgás megállítására a hídfő Duna felőli oldalára, az úttest alá, előépítményként betontestet helyeztek el, s ez megakadályozta, hogy a hídfő mozgása folytatódjék. A pesti hídfő elé is helyeztek ugyanilyen betontömböt, bár ott ezt semmi sem indokolta. Mindez több mint egy évre visszatartotta a híd építését. A hiba kijavítása után folytatták a szerelést, és az építkezést 1903 őszén befejezték. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára ( MÁVAG), a láncokat a diósgyőri állami vasgyár készítette, az alépítményi munkákat Gross E. és Társa és Fischer Henrik társvállalkozók hajtották végre. A hidat 1903. október 10 -én adták át a forgalomnak. Az összes súlya 11 170 tonna, az összes költsége: 12 403 000 korona volt. A hídon a villamosforgalom 1914-ben indult meg. Az Erzsébet híd építése 1900-ban Az Erzsébet híd 1903-ban A pesti hídfő 1905-ben Egy régi képeslapon A híd felrobbantása [ szerkesztés] A felrobbantott Erzsébet híd 1945-ben A felrobbantott Erzsébet híd pesti hídfője 1949-ben (a háttérben az 1949-ben helyreállított Lánchíd A felrobbantott Erzsébet híd budai hídfője 1953-ban Az Erzsébet hidat a második világháború idején, 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő.
[1] A török hódoltság megszűnése után a budai kamaraigazgatóság megalakította a pestvárosi tanácsot, az újjáéledő város közigazgatásának épületet biztosítani. Központi fekvésénél fogva a legmegfelelőbb volt az akkori Fő téren (később Városház tér, majd a Váci utca Piarista utca felé eső része) lévő két épületből álló ház, amelyet a város miután a török hódoltságot lezáró ostrom után tulajdonosa nem jelentkezett, birtokába is vett, ám hamarosan szűknek bizonyult. Ezért az ezek melletti további két ingatlant is megszerezték. Az egyiken egy egyemeletes ház állott, amit 1702. április 27-én kelt adás-vételi szerződés alapján 2800 forintért vettek meg Pleyern Jánostól. A tanács még 1692. május 9-én tartott ülésén elhatározta, ahhoz hogy az épület hivatalos helyiségek céljára használható legyen, újjá kell építeni. Az építkezést 1710-re fejezték be. 1716–1720 között Pauer (Paur) János-György építőmesterrel és Hochecker György áccsal [2] tornyot is emeltek rá, hogy az időjelzést, valamint a keletkező tűzvészek megfigyelését innen végezhessék az őrök.
Regi erzsebet hid szines
Erzsébet bathory
nov 22 • LifeStyle • Impress Magazin A II. világháború alatt megsemmisült majd újjáépített hidad ötven évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át a közforgalomnak. Az 1898 és 1903 között épült Erzsébet híd a világ első acélpilonos lánchídja volt, mely 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja. A maga idejében műszaki szenzáció volt Az eredeti híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel az egyetlen olyan híd volt, mely 290 m hosszú nyílással, mederpillér nélkül ívelt át a Dunán. Fotó: Wikipédia A kiviteli terveket a Kereskedelemügyi Minisztérium hídosztálya készítette Czekelius Aurél irányításával, a Kherndl Antal műegyetemi tanár által kidolgozott statikai számítási rendszer szerint. A láncokat, a sarukat, a lehorgonyzásokat Gálik István, a merevítőtartót és a pályaszerkezetet Beke József mérnökök tervezték. A híd felrobbantása – a pesti hídfő állva maradt A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, helyére a ma is látható kábelhíd épült.
- Naruto 22 rész magyar szinkronnal
- Franco Papír Írószer
- Hercegnős esti mise en page
- Pudingos vajas krém tortába
- Régi erzsébet híd színe
- Régi erzsébet hid xenon
Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc magával rántotta a budai oldalon álló hídfőt a Dunába, a pesti oldalon azonban a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború eme pusztítására. A ma is látható kábelhíd az eredeti pillérekre épült Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. A híd újjáépítése végül Sávoly Pál az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között valósult meg. Fotó: MTI/ Szigetváry Zoltán (1964) és Szigetváry Zsolt (2014) Zentai Bogi Budapest életmód híd Kapcsolódó cikkek « 230 éves óriásplatán kapta az Év Fája címet Nature ART – Horgolt korallok és szoborképek »
Erzsébet híd Elhelyezkedése Magyarország, Budapest Áthidalt akadály Duna Névadó Wittelsbach Erzsébet magyar királyné Szerkezettípus függőhíd Anyag acél Teljes hosszúsága 374 m Elhelyezkedése Erzsébet híd Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 57″ Koordináták: é. 19° 02′ 57″ Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903 – 1945 között a mai Erzsébet híd helyén. Létesítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd (Fővám téri híd) építésével együtt. A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) hídra. A tervezők közül 41-en oldották meg az áthidalást egyetlen nyílással, 36-an az Eskü téri, öten a Fővám téri hídnál. A 74 pályázó közül 15 volt magyar, a többiek közül a legtöbb amerikai volt (16), továbbá több olasz, osztrák, német és francia pályázat is érkezett. [1] [2] Az Erzsébet híd pályázat díjnyertes pályaműve Az Erzsébet híd építése előtti tereprendezés A pesti Duna-part a régi Erzsébet híd mellett 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után.